Mennyi víz, mennyi levegő van a Földön?

Az alábbi képek a 2002-es johannesburgi konferenciára készültek, amely a fenntartható fejlődésről szólt. Sajnos aktualitásukból a mai napig nem veszítettek.

Johannesburg: mi forog kockán?

A világ 160 vezetője találkozik 60 000 másik küldöttel a dél-afrikai Johannesburgban rendezett Föld-csúcstalálkozón, de vajon hányan tudják közülük, milyen kevés forog kockán? E csúcstalálkozóra azért van szükség, mert a Föld erőforrásai végesek, de eddig kevés politikus ismerte fel, mennyire azok. A levegő és a víz az élet két legfontosabb feltétele – de milyen sok, vagy milyen kevés van belőlük?

Ha a Föld összes vizét egy labdába gyűjtenénk, az csupán 1390 km átmérőjű lenne. Ekkora hely kell 1,4087 milliárd köbkilométernyi víznek: a tengerek és óceánok összes vizének, a folyókban, tavakban lévő összes édesvíznek, a jégben lévő összes víznek, a földkéreg összes vizének, a légkörben, a talajban és a növényekben lévő összes víznek együttvéve. Ha csak a tavakban és a folyókban lévő vizet gyűjtenénk össze, a labdánk 62 km átmérőjű lenne – egy pici könnycsepp, annyira kicsi, hogy nem is látszana a fenti képen. Ezért kulcsfontosságú az édesvizek védelme.

Mi a helyzet a levegővel? A rózsaszín lufi mutatja a légkör összes levegőjét tengerszinti légnyomásra összepréselve. Az atmoszféra bolygónk felszínétől többszáz kilométerre terjed, de sűrűsége a tengerszinttől távolodva rohamosan csökken. A hegymászók jól értik ezt, mert kb. 3 km-rel a tengerszint felett már oxigénhiány vagy hypoxia léphet fel (amit néha hegyibetegségnek is neveznek). Valójában a légkör fele a felszíntől 5 km-en belül található. Ha az összes levegőt összegyűjtjük (mind az 5140 billió tonnát), egy 1999 km átmérőjű gömböt kapunk.

Ezek a képek azért meglepőek, mert az emberiség történelmének nagy részében azt feltételeztük, hogy az óceánok és a levegő – minden gyakorlati szempontból – végtelen. Az óceánok olyan mélynek tűnnek egy hajó fedélzetéről, hogy akár örökké is tarthatnának. Megszoktuk, hogy úgy gondoljunk a tengerre, mint egy végtelen tartályra. Valójában az óceánok átlagos mélysége csupán 3,8 km. Ha a Föld futballabda méretű volna, az óceánok egy tizedmilliméternél is vékonyabb filmréteget alkotnának. A levegőt annyira természetesnek vesszük, hogy mint anyagra, hanem mint üres helyre tekintünk rá. „Köddé vált” – mondjuk, ha valami eltűnt. Nem meglepő, hogy egyszerűen nem szoktunk hozzá, hogy a levegőre és a vízre mint véges erőforrásokra gondoljunk. A johannesburgi küldötteknek sem lesz könnyű dolguk fogalmat alkotniuk arról, hogy a szédioxidkibocsátási kvóták és az édesvíz feletti viták miről is szólnak valójában.

Mi köze hát a levegő és víz mennyiségének az autózáshoz, áramhasználathoz vagy bármi máshoz, amiről a világ vezetői alkudoznak Johannesburgban? Az éghajlat egy összetett kölcsönhatás a légkör és az óceánok között. Az éghajlatot mozgató energia forrása a Nap. A hőt és a vizet tengeri áramlatok és szelek mintázatai osztják szét a Földön. A múltban ezek a mintázatok elég tartósak voltak, több ezer évbe telt, hogy alapvetően megváltozzanak. Ám a légkör kémiai összetételének – akár kis mértékű – megváltoztatása megváltoztatja az energiaeloszlás módját is. A növekvő hőmérséklet csak egy része a problémának. Sokkal pusztítóbb hatása lesz a szelek és tengeri áramlatok mintázatai megváltozásának. A Golf-áramlat elmozdulása például jégkorszakkal sújtaná Észak-Európát. Az 'El Niño' ciklusának megváltozása már így is rombolta a Csendes Óceán-parti országok mezőgazdaságát. Ha felismerjük, milyen kevés levegőnk és vizünk van valójában, sokkal könnyebben megértjük, miről is szól a felhajtás.

Szöveg és képek © Adam Nieman, 2002
Lefordítva a szerző engedélyével.
A fenti fordítás eredetije és az adatokkal kapcsolatos források megtalálhatók a szerző honlapján. A képek szerzői jogai az eredeti tulajdonost illetik, és kizárólag nonprofit célra használhatók fel!